„A tudat valós természete azért nyilvánulhat meg mindenkinél, mert valamennyien rendelkezünk a buddhatermészettel, azaz a kepeséggel arra, hogy megvilágosodjunk.”
„A naponta és elvonuláson kívül végzett rövid meditációk, melyek során egy pillanat alatt összeolvadunk a tanítóval, nagyban elősegítik a döntésképességet.”
„A rossz tettek olyan „szemét", amit a pincébe rejtünk. Ha elfeledkezünk róla, néhány év múlva bűzleni fog! Ez pedig nem jó. Ezért van értelme minden este áttekinteni a napot, és reggel úgy kelni, hogy változtatunk. Különben minden egyes új nappal csak az előző szennyesét cipeljük tovább.”
„Ha Buddha tanítása az ok és okozatról a világot megmagyarázza és a tudat mindenkor a pillanat frissességét éli meg, akkor minden helyzetben belső elvonulásban vagyunk.”
„A tudattal dolgozni olyan, mintha valakit ki szeretnénk sminkelni. Ha az illető közben táncol, lehet, hogy a rúzs az orra hegyére, a szempillafesték pedig a fülére kerül. Ha azonban rá tudjuk venni, hogy nyugton üljön, minden pont úgy fog sikerülni, ahogy szeretnénk.”
„Ha valaki most azt gondolja, hogy még elég ideje van, hogy a dharma gyakorlásával ráér a halál idején foglalkozni, és hogy képes lesz majd akkor gyakorolni, az téved. A halál közeledtével erre már túl késő lesz. Akkor már nincs mód arra, hogy megtanuljuk mindazt, amit tudnunk kellene.”
"Mit tegyél a lustaság ellen? Szerezz egy lakást, ami a temetőre néz, és mindig, amikor kinézel az ablakon, gondolj arra: „Ezek mind ott vannak, és én nem tudtam segíteni nekik."
„A felismerés fontos - amikor valamit rossznak látunk, az egyúttal azt is jelenti, hogy képesek vagyunk tapasztalni. Az, hogy tapasztalni tudtuk, azt jelenti, hogy megtörtént a felismerés.”
„A meditációt bele kell vinnünk a hétköznapokba. Hatoljunk mélyebben az élet kínálta helyzetekbe, kerüljünk közelebb az emberekhez, legyünk nyitottabbak, és fejlesszünk ki megértést. Ha csak elméletben birtokoljuk a bodhicsittát, anélkül, hogy ténylegesen alkalmaznánk, nem ér semmit.”